7 érdekes tény a tönkölyről

A tönköly sokáig feledésbe merült, de mára már étrendünk szerves részévé vált. A tönkölyt rendkívül jól tolerálhatónak tartják, még az ételallergiások is. Sokan azt állítják róla, hogy harmonizáló hatása van, különösen az emésztésre. Ebben a cikkben 7 érdekes tényt gyűjtöttünk össze a tönkölybúzáról.

1. A tönköly a pelyvás gabonák családjába tartozik

Mi is az a tönköly? A tönköly az alakorral, a tönkével és az árpával együtt az úgynevezett „pelyvás gabonafajok” közé tartozik (a tönkölybúza latin neve „Triticum spelta”). Ezeknél a gabonaféléknél a tulajdonképpeni gabonaszemet egy védőhártya (pelyva) veszi körül. A pelyvát csak a további feldolgozás („hántolás”) során távolítják el.

2. A tönköly eredete

A tönkölyt állítólag már 8000 évvel ezelőtt is termesztették Egyiptomban. Később a népvándorlás során terjedt el Közép- és Észak-Európában. A 20. században a tönköly termesztése jelentősen visszaszorult a búzához képest alacsonyabb terméshozam és a pelyva időigényes és költséges eltávolítása miatt.

3. A tönköly hatása

Búza a tönköly? Egyértelműen nem. A tönköly összehasonlítva a búzával: a tönköly összességében több nyomelemet és ásványi anyagot tartalmaz, mint a búza. A mangán, a cink és a réz jóval nagyobb mértékben van jelen a tönkölyben, mint a búzában. A tönköly ezen kívül nagy arányban tartalmaz kovasavat (szilíciumot), amely pozitív hatással van a bőrre, a hajra és a körmökre. A tönköly nagyon jó forrása a triptofán nevű aminosavnak is, amely a szerotonin, az úgynevezett “jó közérzet-hormon” termeléséért felelős. A tönköly triptofán-tartalma nagyjából egy szinten van a zab, a tojás, a lazac és a diófélék triptofán-tartalmával. Emiatt a tönköly állítólag hangulatjavító hatással bír.

4. A tönköly teljes kiőrlésű?

Nem feltétlenül. Mint minden lisztnek, a tönkölylisztnek is létezik fehér és teljes kiőrlésű változata. A teljes kiőrlésű azt jelenti, hogy az egész gabonát fogyasztjuk. A teljes kiőrlésű tönkölyliszt a magbelsőből, a héjból és a csírából áll. A fehér lisztet extrahált lisztnek is nevezik, mivel csak a magbelsőt őrlik. A liszt típusától függően a héj és a csíra egy részét ezután adagolják hozzá. További, a teljes kiőrlésű lisztekkel kapcsolatos tudnivalókat itt találsz.

5. Szénhidráttartalom

A tönköly nem rakódik le olyan könnyen a csípőre, mint néhány más, szénhidrátban gazdag élelmiszer. Ezért a klasszikus kolbászos zsemle helyett inkább olyan ételeket válasszunk, mint például a friss tönkölyös pizzatésztánkból spenóttal és ricottával készített pizza, vagy a friss tönkölyös leveles tésztánkból készített vegán tekercsek. Itt találod a legkedvesebb, igazi „fannytasztikus” tönköly receptjeinket.

6. Mi köze van a zöld tönkölynek a tönkölyhöz?

Tudtad, hogy a zöldtönköly nem más, mint két-három héttel az érettség előtt betakarított tönköly? A tönköly ezen előfutárát valószínűleg 300 évvel ezelőtt fedezték fel puszta kétségbeesésből, amikor az özönvízszerű felhőszakadások komoly terméskieséssel fenyegettek. A gazdák ezért még azelőtt betakarították az éretlen gabonát, mielőtt az rothadásnak indult volna. A tűz fölött történő szárítással a szemek megérlelődtek, kinyíltak és könnyebben emészthetővé váltak. A zöld tönköly állítólag serkentően hat az anyagcserére, az idegekre és az érzékszervekre.

7. Kitűnő kávépótló

Egy Sebastian Kneipp nevű pap nagy rajongója volt a tönkölynek, megpörkölte és kávépótlóként használta. Még ma is lehet egyes üzletekben ízletes tönkölykávét vásárolni. A gabonából leválasztott héj sem számít hulladéknak: Hildegard von Bingen óta használják párnatöltetként relaxációra és fájdalomcsillapításra.

Tönkölyös receptötleteink: